Szilveszter

  Milyen zajos Szilveszter estéjén a város! Autók pöfögnek, dudák hardsognak, petárdák és tűzijátékok durrognak, s az eget színes fények szelik át néhány pillanatra. Ilyenkor lehet zajongani, nem büntet meg érte senki.
Éktelen nagy nyüzsgés van a városban még hajnalban is, és mégis, senki nem tartja furcsának ezt a nagy zsibongást. Pedig különleges... az év 364, néha 365 napján az esti órákban nincs ilyen égtelen ricsaj... csak az év utolsó napján,Szilveszter éjszakáján, december  31-én. Van egy novella, melyről apukám szokott mesélni Szilveszterkor. Arról szól, hogy Szilveszter éjszakáján lejönnek az űrlények a Földre, s azt látják, hogy mindenki hangoskodik, részeg és bulizik, és úgygondolják, hogy nem érdemes ezekkel a lényekkel szóbaállni, így visszatérnek a saját bolygójukra. Sajnos a novella címét és szerzőjét nem tudjuk, de a történet lényegét igen... mondjuk nem egy túl tartalmas dolog, és nincs is sok értelme, de azért szerintem jó, nekem tetszik.

De én ilyenkor azért sajnálom az állatokat. Hány hirdetés lesz majd kirakva, hogy elveszett kutya... sajnálom a gazdákat is, a kutyákat is. A tűzijátékról annyit, hogy amikor egyszer csak a szűk családi körben próbálkoztunk vele, elég ijesztő volt. Persze, akkor mondjuk kisebb voltam, de azt hiszem, a többi már jobban sült el. A petárda be van tiltva, mondjuk, nem is nagyon értem, miért jó hiszen a tűzijáték szép, és ha valaki a hangjáért csinálná, a tűzijáték is ugyanúgy pukkan. Már ilyen kilövőkét is árulnak, ami fel lő egy nagyon apró színes kis fénycsóvát, és szerintem egész jópofa. Nah, akkor egyetek sok lencsét! Bár mostmár a mákos tészta is divatba jött... ki mit szeret. ; )